Gyerekkoromat és iskolás éveimet egy kisvárosban töltöttem, a Mátra alján. 20 éves koromban költöztem Budapestre, az egészségügyben dolgoztam 25 évig. Munka mellett végeztem el a Szombathelyi Főiskola angol nyelvtanári szakát. A Waldorf-pedagógiával 25 évesen találkoztam először, amikor az unokanővérem gyermekei Óbudára jártak. Attól kezdve biztos voltam benne, hogy ha lesznek gyermekeim, mi is ezt az utat fogjuk választani. Később mindkét gyermekem itt kezdte meg az iskolás életét, ezt tekintem a második, már közelebbi találkozásomnak a Waldorffal. 2021-ben a világ nagy változásai olyan élethelyzetet hoztak számomra, hogy a korábbi szakmámat elhagyva, harmadik találkozásként, munkát vállaltam az iskolában, középtagozatos tanulószobás tanári pozícióban.
A munkámban legnagyobb élmény számomra, hogy a gyerekek délutáni, gőzkieresztős idejében elfogadó figyelmet adhatok nekik ügyes-bajos dolgaikhoz, élvezhetem megtisztelő bizalmukat, és osztozhatom felszabadult jókedvükben. Festünk, kézműveskedünk, teázunk, beszélgetünk, fonó-hangulatban.
„A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- ennek jegyében évek óta festek és rajzolok különböző technikákkal. A másik elköteleződésem a kórusénekés, életem talán legintenzívebb feltöltődése a koncerteken való részvétel, és az azokra való felkészülés.