Iskolánk
Iskolánk története
A kezdetek: Az Óbudai Waldorf Óvoda
1990-ben összetalálkozott egy kisebb szülői kör Óbudán, akik szerették volna gyermekeiket a hagyományos helyett a Waldorf pedagógia szellemében felnevelni. A III. kerület támogatásának birtokában csakhamar létrehozták az Óbudai Waldorf Alapítványt, mely a következő évben – önkormányzati segítséggel – egy bölcsődeépületet kapott. Ezzel 1991 szeptember 1-én megkezdte működését az Óbudai Waldorf Óvoda.
Az első pillanattól kezdve igény volt az iskolára is, de pedagógus és épület hiányában megoldhatatlan nehézségek álltak a megvalósítás útjában. 1992 nyarán az egyik alapító házaspár arra az elhatározásra jutott, hogy a kilátástalan helyzet ellenére elkezdik megszervezni az iskola első osztályát.
Az iskola megalapítása
Augusztus közepéig az érdeklődő szülőkön, majd az oktatást elvállaló tanítón kívül semmilyen feltétel nem volt meg az iskolaév megkezdéséhez. Szerencsére az utolsó pillanatban az óvónők beleegyeztek, hogy egy évig az óvoda egy addig kihasználatlan termében folyhasson a diákok tanítása. A szülők nagy örömmel és optimizmussal jelentkeztek az osztálytanítónál (Szecsődi Attilánál), aki összesen 19 gyermeket vett fel. A padok és a tábla az évnyitó előtti napon érkeztek meg, de végül minden összeállt. 1992 szeptemberében sok-sok szülői segítséggel kezdhette el a működését az Óbudai Waldorf Iskola.
Új épületben
A következő tanévben a szülői közösség kérésére a III. Kerületi Önkormányzat helyet biztosított a folyton növő Óbudai Waldorf Iskola részére a Bécsi út 375. alatt lévő épületben, ahol az intézmény először albérlőként működött. Nem sokkal később a hivatal átruházta az épület bérleti jogát az Iskolára, így biztosítva a folyamatos működési feltételeit. A Bécsi úti iskolát Móra László alapította a múlt század harmincas éveiben. Az egy emeletes épületet, mely nyolc osztálynak adott otthont, az ötvenes évek végén kibővítették egy tornateremmel is.
Szülői közösség segítsége
Az iskola fenntartásában és működésében rengeteg segítséget nyújtanak a szülők. A tantermeket minden tanév elején ők, a családtagok és a tanárok rendezik be. A jogi, gazdasági és egyéb kérdésekben is számíthatunk a szülők ismereteire, szaktudására. Sőt, maga a Waldorf pedagógia sem képzelhető el a szülők állandó figyelme és érdeklődése nélkül. Minden, amit eddig az Óbudai Waldorf Iskola tárgyi feltételekben vagy szellemi sikerekben elkönyvelhet magának, a szülők és a pedagógusok szoros együttműködésének az eredménye. A közös munkát nem is jellemzi jobban más, mint az, hogy a kezdeti 19 fős gyermeklétszám 2023-ra 740 főre növekedett.
Az iskola működése
Az Óbudai Waldorf Iskola a Tanári Kollégium irányításával működő önigazgató iskola. Működését az Köznevelési Törvény és a Tanári Kollégium által jóváhagyott pedagógiai program határozza meg, amely a steineri pedagógiai antropológiából levezetett didaktikai és oktatásmetodikai alapelvekre épül. Az iskola döntéshozó rendszere nem hierarchizált, az iskola egészét érintő kérdésekben kizárólag a Tanári Kollégium dönthet. A Tanári Kollégium bármely általa meghatározott ügyben az iskola egészére vonatkozó érvényes határozatot hozhat. Az iskola belső irányítását és munkamegosztását a Tanári Kollégium által választott személyek, a Pedagógiai Konferencia és a Technikai Konferencia évente választott vezetői végzik.
Az Óbudai Waldorf Alapítvány
Az Óbudai Waldorf Alapítvány iskolánk fenntartója. Feladata az óvoda és az iskola technikai működésének biztosítása. Kuratóriumának tagjai az óvodába és az iskolába járó gyermekek szülei közül kerülnek ki.
Tanári Kollégium
A Tanári Kollégium az iskola legfelső döntéshozó szerve. Az iskolában a munkáltatói és személyzeti jogköröket a Tanári Kollégium által választott igazgató gyakorolja. Az iskola egyes pedagógusai az általuk vállalt feladatok elvégzéséért a Tanári Kollégiumnak tartoznak felelősséggel. A pedagógusok feladatait egyéni munkaszerződések szabályozzák. Megbízatásuk időtartamáról a Tanári Kollégium dönt. A Tanári Kollégium tagjaként minden pedagógus köteles az Iskola egészére vonatkozó kérdésekben dönteni, az egyéni szerződésekben foglaltakat elvégezni és erről a Tanári Kollégiumnak beszámolni. Az egyéni szerződésekben foglaltak alapján a pedagógiai munka ellátása minden egyes pedagógus munkaköri kötelessége. Minden pedagógus maga jelöli ki a tanórák megtartásán kívüli, a Waldorf oktatás szelleméből és az Óbudai Waldorf Iskola sajátosságaiból fakadó saját feladatait. Az egyes feladatok javadalmazása a Tanári Kollégium jogköre. A Tanári Kollégium teljes jogú tagja az Iskola valamennyi teljes és részmunkaidős foglalkoztatású pedagógusa.
Pedagógiai Konferencia
A Pedagógiai Konferencia során foglalkoznak a pedagógusok a hosszú távú és a napi pedagógiai munka kapcsán felmerülő problémák megvitatásával és kezelésével, oktatáselméleti munkát, iskolán belüli továbbképzést végeznek, gyermekmegbeszéléseket folytatnak, művészeti tevékenységekben vesznek részt.
A konferencia heti gyakorisággal, alkalmanként minimum 4 órát tart, 2 órás pedagógiai és másfél órás technikai konferenciára bontva, de az egyes ünnepek előtt ez az időtartam ennél hosszabb lehet. A Tanári Kollégium ezen kívül évente kétszer tanítás nélküli munkanapot tart, amikor egész napos ülésen vesznek részt a pedagógusok, és az évnyitót megelőző két hét során legalább 5, egyenként 4 órás megbeszélést tart.
Technikai Konferencia
A Technikai Konferencia során foglalkoznak a pedagógusok a hosszú távú és a napi munka során jelentkező szervezési, technikai problémák megbeszélésével, az ünnepek megjelenítésével, a vállalt feladatok elvégzéséről szóló beszámolókkal, a személyzeti és munkáltatói feladatokkal és a költségvetéssel.
Igazgató
Az igazgatót a Tanári Kollégium választja meg, kinevezését a fenntartó hagyja jóvá. Feladata az iskola adminisztrációs képviselete a Tanári Kollégium által jóváhagyott ügyekben.
Osztálytanítók
Az osztálytanítók feladata az általuk irányított osztály vezetése az első osztálytól a nyolcadik osztályig, az epochális (korszakos) órák megtartása. Ezek a következők: írás, olvasás, formarajz, magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz. Az osztálytanító lemondhat egyes epochák megtartásáról másik osztálytanító, szaktanár vagy Waldorf tanárképző intézmények gyakorlaton lévő hallgatói javára.
Szaktanárok
A szaktanárok feladata az osztálytanítók felkérése alapján az idegen nyelvek, az euritmia, az ének és hangszeres zene, a sport és játék, a kézimunka, a kézművesség tárgyai közül egynek vagy többnek egy vagy több osztályban történő tanítása, illetve részvétel az epochális tárgyak oktatásában, az osztálytanítók helyettesítése.
Gyógypedagógus
A gyógypedagógus feladata a speciális nevelési szükségletű gyermekek vizsgálata, egyéni terápiás tervük kidolgozása, és végrehajtása.
Iskolaszék
Az Iskolaszék az Óbudai Waldorf Alapítvány kuratóriuma, a Tanári Kollégium és a szülők választott képviselőiből álló önkéntes tanácsadó testület, melynek a Tanári Kollégium egyedi döntéssel egyes jogköreinek gyakorlását átengedheti.
Ünnepeink
Iskolánkban a kezdetektől fogva nagy szerepet kapnak az ünnepek. Nagy hangsúlyt kap a gyermekek nevelésében a természethez kötődő életritmus megélése, tudatosítása. Minden nagyobb ünnepet amit a népi hagyomány ismer, iskolánkban a gyermekek is megismerhetik, részt vehetnek bennük, átélhetik a népi bölcsességekben rejlő tudást.
Az iskolaév nem alkalmas arra, hogy egy teljes ünnepkört lehessen a gyermekekkel átélni. De elegendő ahhoz, hogy a tanulók olyan fogódzkodót, kereteket kapjanak az iskola időszaka alatt – talán utána is – ami segít nekik az eligazodásban, és olyan rítusrendszert alkot, ami biztonságot ad állandóan változó világunkban. Tanulóinkban az ünnep közeledtével egyre nagyobb lesz a várakozás. Minden ünnep más és más élményt ad, és ezek az élmények az egyéni fejlődésre és az osztály vagy iskolai közösségre is termékenyen hatnak. Minden életkor megkívánja, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki az ünnepeket, azok jellegzetességeit megtartva.
A Szent Mihály nap Szeptember 29-én a pilisborosjenői kálváriadombon zajlik. A kisebbek az első osztálytól a harmadik osztályig a Pilisborosjenőhöz közel lévő „egri várromnál” küzdenek meg a gonosz sárkánnyal, és visszaszerzik tőle az elrabolt lelkeket.
Minden elsősnek nagy kihívás a félelemmel megküzdeni, és bemerészkedni a várromok közé. De sok-sok segítséget kapnak a második és harmadik osztályosoktól. A közös cél minél több kövecskét visszaszerezni a sötétséget jelképező sárkánytól. A nagyobbak negyedik osztálytól felfelé már nem élik át a mesés történetet, mint a kisebbek, nekik az a feladatuk, hogy találjanak maguknak megfelelő nagyságú köveket, egy fehéret a jó cselekedeteik, meg egy sötétet a rossz cselekedeteik arányában. A nagyobb osztályok egy hosszabb túrát tesznek a kálváriadombig amíg az alsó tagozatosak a sárkánnyal küzdenek. A két csoport a kálváriadombon találkozik, ahol egy nagy kétkarú mérleg segítségével mérlegre tesszük a jót és a rosszat.
Szent Márton November 11. Míg a közösségben rejlő lelkiismeretet és bátorság megmérettetése, a számadás Szent Mihály ünnepének célja, addig Szent Mártonkor a novemberi sötétségben a természetben megélhető sötét és a fény kontrasztjával szembesülnek a gyermekek.
Advent négy hét tudatos készülés a karácsonyra. Az első vasárnapi koszorúfonás, melyet a nagyok egyénileg, a kisebb gyermekek közösségben, szülők, gyermek és tanító együtt készítenek el gyertyafénynél. Majd a családi koszorút gyertyáit otthon, az osztály gyertyáról veszik el tüzet az egyes osztályok, hogy saját termükbe vigyék.
A betlehemezés az utolsó tanítási nap estéjén van, ahová tanárok, szülők és gyermekek egyaránt eljönnek. Minden évben más osztály ad elő betlehemi játékot, melynek természetes világítást a hó és a gyertyák adnak. A betlehemi játék utáni közös éneklés az óév utolsó együtt töltött percei a családok bensőséges ünnepe, a Karácsony előtt.
Vízkereszt Január első tanítási napja. A közeli Rózsika-forráshoz teszünk egy kirándulást. Ott elégetjük az adventi koszorúkat, búcsúztatva ezzel az óévet. Mivel ezen a jeles napon a vizek varázserővel bírnak, viszünk magunkkal az osztályba is, hogy azt szétlocsolva közös kívánságaink teljesüljenek az újévben.
Farsang az emberi lélekben megbújó rakoncátlanság ünnepe februárban. A nagy vigasságok ideje. A gyermekek, szüleik és tanítóik maskarákba öltöznek. Az ünnep célja az együttlét és jó hangulat. Kicsapongó jókedvvel táncol az iskola apraja-nagyja. A kiszebáb égetésével beköszönt a húsvét előtti csönd, a tisztulás időszaka.
A Húsvét előtti időszak mindig az önnevelés időszaka is. Az osztálytanítók a diákjaikkal az életkornak megfelelő mértékben beszélgetnek el, ki mit tett magáért vagy másokért. Ebben az időszakban még érzékenyebben figyelünk a felmerülő morális és erkölcsi kérdésekre cselekedetekre. A gyermekek önismeretet szereznek anélkül, hogy emberi méltóságuk sérülne. A nagyhéten az utolsó előtti tanítási napon az iskolában takarítunk a gyerekekkel együtt. Az osztálytermeknek is tükrözniük kell a belső „megtisztulást”. Az utolsó tanítási napon a lányok az iskolában maradnak, míg a fiúk az iskolából indulva egész napos kirándulást tesznek. A lányok tojást festenek, süteményt sütnek, népi játékokat tanulnak. Felkészülnek a locsolók fogadására.
Szent György napja április utolsó vasár-, nálunk vásárnapja. A Szent György napi vásárt a harmadik kerületben, a középkori hangulatot árasztó Fő téren rendezzük, mely már hagyománnyá vált nem csak iskolánk, de a kerület életében is. Vásári portékákat készítenek szülők, egész éves folyamatos munkával, és gyermekek is. Ezen kívül sok, iskolánkkal szimpatizáló kereskedő hozza el ide természetes anyagokból készült portékáját, és ajánlja fel bevételének egy részét az iskola céljaira. A nap fő látványossága mégis a téren előadott Szent György legenda, melyben egyaránt szerepel szülő, tanár, gyermek.
A pünkösdi ünnepen a fiúk vetélkedésével telik a nap. Egy akadálypályán mérik össze a fizikai állóképességüket és ügyességüket. Aki első lesz, az nyeri el a pünkösdi király címét. A lányoknál a választást a „véletlen irányítja” akire pillangó száll a körjátékok játszása közben, az lesz a pünkösdi királynő. Királyságukkal kívánságuk is lehet a gyermekeknek, mely általában nem személyes, hanem közösségi célú.
Szent János napja a bizonyítvány átadásának ideje. Ilyenkor minden osztálytanító összegyűjti osztályát, köréjük gyűlnek a szülők, és elmondja minden gyermeknek azt a verset, melyet számára választott, s ami a részletes szöveges bizonyítvány első oldalán található. A tanév utolsó ünnepélyes, s egyben felszabadító pillanata a tűzugrás. Az ekkor óhajtott kívánság, ha nem kiálltjuk világgá, valóra válhat.