Waldorf-pedagógia
A Waldorf egyedi nevelési-rendszer, mely befogadó jellegű, készségfejlesztést szorgalmazó módszertanával a gondolkodás-érzés-akarat egyensúlyára épül. Minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják.
A Waldorf-pedagógia feladatai
- megteremteni azokat a feltételeket, amelyek minden gyermek egészséges fejlődéséhez szükségesek,
- képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját lehetőségeiket, és
- olyan képességeik kibontakozását elősegíteni, melyek a társadalomba való beilleszkedésükhöz szükségesek.
Az egészséges fejlődés elősegítése
A Waldorf-tantervnek nemcsak az a célja, hogy lépést tartson a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, hanem egyben az is, hogy ösztönözze a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzését. Módszereinkkel új képességeket, új látásmódot, a megértés új módozatait hívhatjuk elő a tanulókban. A tanterv harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. Így a tanulás egyben gyógyító hatású, mivel megteremti a teljes személyiség egészséges fejlődésének feltételeit, dinamikus egyensúlyt hoz létre, mely harmonizálja a gyermeken belüli erőket, és kiegyensúlyozza az egyén másokhoz és a világhoz való viszonyát.
Eredet
A rendszer Rudolf Steinertől (osztrák filozófus, tanár, az antropozófia megalkotója) származik. Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie. A Waldorf-intézményeket világszerte, és így az Óbudai Waldorf Iskola esetében is a szülők igénye hívja életre.
A pedagógia célja
A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. Egyaránt hangsúlyt fektet a testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg.
Világlátás
Azt a világlátást szeretnénk feléleszteni a városi közösségben élő fiatalokban, amit nem élhetnek meg a nagyvárosban. Arra a lelki higiéniára szeretnénk a gyermekek figyelmét fordítani, ami a természet rendjében megtalálható. A városban élő ember a természet változásait kevésbé éli meg, a mesterséges környezet ettől elrekeszti a városlakót. S ezzel együtt meg is fosztja a természeti körforgás csodás élményétől, amit a nagyvároson kívül lakók életük részeként élnek meg.