„Én hiszek a kézimunka szívderítő erejében, utánozhatatlan bájában. Hiszem, hogy nekünk magyaroknak nem a tömegtermelés, hanem a kézműipar a jövendőnk. Amíg ember él a földön, egyéni lesz izlése, értékes az ötlete, és soha az ötletek és izlés egyéni játékát gyár nem tudja úgy tükrözni, mint a kézimunka.”

Tüdős Klára (1895-1980)

A kézimunka órák alatt a munkavégzés az érzéseken keresztül hat a gyerekekre.Az örömteli alkotás folyamata zajlik e tevékeny időben.A kezek finom mozgásának gyakorlata, alakítása messzebbre mutat, mint a puszta kézügyesség fejlesztés.Az akarat és a logikus gondolkodás erősítése is történik ekkor.Tapasztalatokat kapnak a tapintás által a különféle természetes és mesterséges anyagokról, illetve azok felhasználhatóságáról.Az ősidők óta jelenlévő textilképző technikákba is beavatódnak, azt alkotó kreativitással alkalmazzák saját elképzeléseik megvalósításában.A ritmikus mozdulatok kiegyensúlyoznak, „rendet tesznek” bennük, míg a hosszabb munkálatok kitartást eredményeznek.E közben a tervezés, a munkafolyamatok sorrendje, a legpraktikusabb megoldások keresése  tudatosságra sarkall.Ehhez kapcsolódik a hasznosság, az újrahasznosítás és a takarékosság kérdésköre is, amellyel később belehelyezkednek a világba. A színek és formák gazdagsága örömet ad, ez ösztönzőleg hat arra, hogy a képességeikhez mért legkerekebb eredményre törekedjenek a megvalósításban. A csoportban végzett egyéni munka szociális érzékenységüket is ápolja egymás segítésén, megértésén, elfogadásán át.Valódi szorgoskodás közben sajátítják el a kétkezi tevékenységek iránti tiszteletet, megtapasztalják, hogy az ember saját maga is képes előállítani szükségleteit. Évfolyamonként az életkorhoz, adott fejlődési szakaszhoz mért kihívások sokat segítenek a főbb tárgyak gyakorlásában is áttételesen, készségalapozó jelleggel. Az alsó tagozaton (1.-4.) kötni, horgolni, szőni tanulnak, és a kézi varrásban az alapöltéseket ismerik meg. E mellett papírmunkák, nemezelés, terménymunkák színesítik a palettát. Szempont a sokszínűség általános értelemben, a tobzódás a tapasztalatok terén. Közép tagozaton (5.-8.) a hosszabb lélegzetű munkáké a főszerep, mint a zokni,-és kesztyűkötés, cipővarrás, állat,-és babavarrás, illetve varrógép használatával ruhavarrás, jelmezkészítés. Felső tagozaton (9.-10.) a technológiák ismerete hangsúlyos a szabászat és a gobelin, illetve a torontáli szövés megtanulása által. Mindig lényeges a kreatív és jókedvű, élménydús út,s ezen saját magunk felfedezése. A kész munka azonban elengedhetetlen abból a szempontból, hogy megtörténjen egy-egy tapasztalás lezárása, rá lehessen nézni annak következményeire. Az alakítva alakulás élményét adja ez a szép tárgy.