Egységes iskola vagyunk – középiskolás tájékoztató 2013. NOVEMBER 14-én 18h-tól

Szerző: H.R. - 2013. október 7. hétfő

Az alternatív pedagógiák közül a Waldorf-pedagógia az egyetlen, amelynek olyan emberkép áll a hátterében, ami által a gyermekkor egésze, a felnőtté válásig tartó fejlődési állomások folyamatukban lekövethetők. A Waldorf-óvodapedagógia és a Waldorf-iskolai nevelés háromszor hét éves időszakban gondol erre a folyamatra, amely egy egységes iskolai időszakot jelent 7 és 19 éves kor között. Erre az időszakra vonatkozik az iskolai kerettanterv horizontális és vertikális felépítettsége, a gyermekfejlődés állomásait és az egyes tantárgyak ehhez kapcsolódó fejlődési menetét – tantervét – írva le. A kerettanterv 12 éves iskolai időszakot rögzít, és egy további évet, amelyben a diákok az állami érettségire készülnek, azaz még tanáraik támogatásával a világba kilépnek és megmérettetnek. Ezért nevezzük a Waldorf iskolát egységes iskolának, szemben az állami rendszerrel, amely általános- és középiskolában gondolkodik, egységek egymásra épüléséből (analitikus módon), és nem egy egész megvalósulásából (holisztikus módon) indul ki.

A Waldorf-iskolák alapvetően kis iskolák. Egy évfolyamon egy osztálynyi gyerek van együtt, alappillére a pedagógiának a beható, egyénre szabott figyelem, amelynek minél pontosabb gyakorlását a tanárok a heti rendszerességgel tartott konferenciákon a „gyermekmegfigyelés” részben újra és újra gyakorolják és elmélyítik. Ezeken a megbeszéléseken mindig egy alsótagozatos és egy felsőtagozatos gyermekről esik szó, jól láttatva a folyamat különböző állomásának jellegzetességeit. Azonban nem csak az adott gyermek adott helyzete a lényeges, hanem legalább ilyen lényeges fejlődésének folyamata is. E nélkül nem létezhet ugyanis individuális nevelés, hiszen az egyén önmagához képest tud fejlődni. Rudolf Steiner, Goethe egyik legalaposabb ismerője volt, így pedagógiájában is alapvető elem a goethe-i szemléletmód, a folyamatokban való gondolkodás. A felnőtté válás folyamata kiemelkedő állomásokkal bír, ám mégis a kezdetektől az önálló, szabadon gondolkodó és felelősséget vállalni tudó felnőttkorig egyetlen folyamat. Hogy ez mennyire így van, ezt mi is, mint már „nagy” iskola, 13 osztállyal, kézzelfogható módon évek óta tapasztalhatjuk pl. az elsősök fogadásán, amelyben a kicsiket a felsőtagozatos diákok vezetik be az iskolába, az évzárón, ahol az elsősök búcsúztatják a ballagó diákokat, a Mihály-napi ünnepen, ahol a 12. osztályosok készülnek a legkisebbek ünnepére. Napi élményünk, ahogy a kicsik beszédbe elegyednek a nagyokkal, a nagyok a kicsikkel, tanítgatják egymást, barátkoznak, egy közösségbe tartozónak érzik magukat. Öröm látni, ahogy megélhetővé válik egyfajta beavatási igény, a vágy, hogy majd nagyobb, erősebb, okosabb szeretne lenni egy kisdiák. Jó látni a nagyokat, ahogy segítik a kicsiket, és visszagondolnak arra, milyenek is voltak, ezáltal jobban értve önkereséseik során önmagukat, hogy milyenek is most. Ezek a kapcsolódások önismeretet és közösséghez tartozást jelentenek. A szociális nevelés egyik legfontosabb eszközét.

Az utóbbi időkben mintha kevésbé lenne egyértelmű a szülők számára, hogy miért fontos végig járni ezt az utat. Ez részben a nehezedő anyagi helyzetnek is betudható, ugyanakkor a Waldorf-pedagógia hátterét kevésbé ismerők könnyebben elpártolnak, ha már a gyerek nem olyan „kicsi”. Nagy a kínálat a világban, és trend a sürgetés is, a gyermekkor lerövidítése (lásd pl. UK., ahol már az 5 éves gyerekek iskolába járnak), a kötelező iskolázási életkor hazánkban is már felmenő rendszerben 16 év lett. A világban az utilitarizmus, a praktikus és logikus életfelfogás az uralkodó. Ezzel szemben halkan hallhatók csak az olyan hangok, amelyek az intelligencia mező fogalmát emlegetik, vagy a kulturális mémek veszélyeire hívják fel a figyelmet. (Lásd: Howard Gardner intelligencia kutatásait és Csíkszentmihályi Mihály boldogság és flow-élménnyel kapcsolatos kutatásait). Minél hamarabb igyekszünk gyermekeinket hasznos pályára állítani, már 15 éves korukban olyan irányba terelni őket, ami hasznosnak látszik praktikus elvárásaink szempontjából. És ehhez képest az egyéni boldogság, a gyermekkor haszontalanul hosszúnak tűnő jellege kevéssé értelmezhető.

Minden megszülető Waldorf iskola hatalmas erőfeszítéssel törekszik arra, hogy felnőjön addig, hogy a lezáró érettségi vizsgáig kísérhesse diákjait. Természetesen a legnagyobb nehézség a középiskola kiépítésénél kezdődik; nem véletlen, hogy több Waldorf-iskola csak nyolc osztállyal működik hazánkban is. A felsőtagozatos munkához már sok jó szakemberre van szükség, akik kreatív pedagógusok, érdekes és erőteljes személyiségek, a kamaszkori sajátosságok kiváló értői, ugyanakkor képesek jól együttműködni és elkötelezetten dolgozni akarnak a Waldorf-pedagógia alapját jelentő emberképpel. Már nem egyetlen ember, az osztálytanító, vállán nyugszik az osztály, hanem egy csapat ember közös munkálkodása hozza létre az életkori sajátosságoknak megfelelő közeget a kamaszok számára.

A Waldorf-kerettanterv a középiskolai időszakot is ugyanazzal a szemlélettel határozza meg, mint az első nyolc évet. Igenis létezik a gimnáziumi években is Waldorf-pedagógia, akkor is, ha ugyanazokkal a kihívásokkal is szembesülni kell, amikkel a többi, nem Waldorf középiskola, gimnázium is szembesül. A sajátos projektek, a mentori rendszer, a művészeti tantárgyak hangsúlyos jelenléte a természettudományos és bölcsésztárgyak mellett, az epochális rendszer fenntartása, a fakultáció, a sokféle választható érettségi felkészítés, az állami elvárások más jellegű időzítése, a közösségépítő, szociális érzéket fejlesztő, érzelmi intelligencia nevelését szolgáló tevékenységek és a rugalmas, évenként alakulni képes évrend és tantárgyfelosztás olyan sajátosságokat biztosítanak, amelyek alapvetően különböztetik meg a Waldorf középiskolát a nem Waldorf középiskoláktól. Az egységes iskola gondolata, azaz az egy iskolában nevelés 12+1 éven át mindehhez hozzáadja a folyamatokban gondolkodás és látás, és az ezzel járó tapasztalatok élményét. Ez életre szóló szemléletté alakulhat, és zaklatott világunkban biztos kiinduló pontot jelenthet az iskolánkból kikerülő diákoknak. Azok a tanárok, akik ebben az iskolában elkötelezetten Waldorf-pedagógusként dolgoznak, ebben hisznek, és tapasztalataik ennek valóságát igazolják. Az egységes iskola mint vezérelv jelenik meg előttünk, és szeretnénk ennek gondolatát a szülőkben is erősíteni.

A középiskola tanári kollégiuma törekszik arra, hogy ezeknek a kihívásoknak mind eleget tegyen. A tanárok önkritikával, az önfejlődés útját folyamatosan keresve dolgoznak azon, hogy ne csak jó szakemberekként, de egyre jobb Waldorf-pedagógusként közvetítsék a Waldorf-pedagógia értékeit. Támogatni szeretnék elsősorban a diákjaikat és rajtuk keresztül családjaikat a kamaszkori évek kihívást jelentő nehézségeinek és szépségeinek minél teljesebb megélésében. A szakmai munka elismerése az állami érettségi vizsgák évről évre megmutatkozó jó eredményei. A pedagógiai munka eredményességét jelzi, hogy a felsőtagozaton is meg tud valósulni az integrációs és inklúdiós szemlélet, a fiatalok sokfélék, sokféle értékkel és nehézségekkel tudnak egymással építő módon nevelkedni. A kiscsoportos tehetséggondozó és felzárkóztató jellegű tevékenységeknek egyre nagyobb tere jut, és a diák-tanár kapcsolatok fejlesztésén visszajelzések tudatos alkalmazásával, és új projektek kidolgozásával (pl. ez évben ún. projekthét, új farsang) dolgozunk. A szülőknek a rendszeres szülői estek mellett a beiratkozáskor és a fogadóórákon is lehetőséget teremtünk a kapcsolódásra, véleményük érdemi meghallgatására, de természetesen minden felsőtagozatos szaktanár személyesen elérhető az év bármely időszakában. A felsőtagozat az iskolai vezetésbe minden évben képviseli magát egy választott képviselővel, aki a pedagógiai munka felelőse. Az ő megkeresésére is bármikor lehetősége van a szülőknek. Tavaly született az elhatározás, hogy a középtagozat felé nyitva egy est keretében bemutatkozik a szülőknek a felsőtagozat tanári kara, beszél elképzeléseiről, motiváló pedagógiai gondolatokról és meghív volt diákokat, akik egykori iskolai élményeikről és életük alakulásáról mesélnek. Ebben az évben erre NOVEMBER 14-én 18h-tól kerül sor, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Marikovszky Andrea

A felsőtagozat képviselője a vezetőségben

Jelentkezés

 

AlapLAP

 

NapTár

 

Vezérkép

LelkEst

comenius-projekt


alaplap-10