Ünnepeink

dsc4964Iskolánkban a kezdetektől fogva nagy szerepet kapnak az ünnepek. Nagy hangsúlyt kap a gyermekek nevelésében a természethez kötődő életritmus megélése, tudatosítása. Minden nagyobb ünnepet amit a népi hagyomány ismer, iskolánkban a gyermekek is megismerhetik, részt vehetnek bennük, átélhetik a népi bölcsességekben rejlő tudást.

Az iskolaév nem alkalmas arra, hogy egy teljes ünnepkört lehessen a gyermekekkel átélni. De elegendő ahhoz, hogy a tanulók olyan fogódzkodót, kereteket kapjanak az iskola időszaka alatt – talán utána is – ami segít nekik az eligazodásban, és olyan rítusrendszert alkot, ami biztonságot ad állandóan változó világunkban. Tanulóinkban az ünnep közeledtével egyre nagyobb lesz a várakozás. Minden ünnep más és más élményt ad, és ezek az élmények az egyéni fejlődésre és az osztály vagy iskolai közösségre is termékenyen hatnak. Minden életkor megkívánja, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki az ünnepeket, azok jellegzetességeit megtartva.

A Szent Mihály nap Szeptember 29-én a pilisborosjenői kálváriadombon zajlik. A kisebbek az első osztálytól a harmadik osztályig a Pilisborosjenőhöz közel lévő „egri várromnál” küzdenek meg a gonosz sárkánnyal, és visszaszerzik tőle az elrabolt lelkeket.

Minden elsősnek nagy kihívás a félelemmel megküzdeni, és bemerészkedni a várromok közé. De sok-sok segítséget kapnak a második és harmadik osztályosoktól. A közös cél minél több kövecskét visszaszerezni a sötétséget jelképező sárkánytól. A nagyobbak negyedik osztálytól felfelé már nem élik át a mesés történetet, mint a kisebbek, nekik az a feladatuk, hogy találjanak maguknak megfelelő nagyságú köveket, egy fehéret a jó cselekedeteik, meg egy sötétet a rossz cselekedeteik arányában. A nagyobb osztályok egy hosszabb túrát tesznek a kálváriadombig amíg az alsó tagozatosak a sárkánnyal küzdenek. A két csoport a kálváriadombon találkozik, ahol egy nagy kétkarú mérleg segítségével mérlegre tesszük a jót és a rosszat.

Szent Márton November 11. Míg a közösségben rejlő lelkiismeretet és bátorság megmérettetése, a számadás Szent Mihály ünnepének célja, addig Szent Mártonkor a novemberi sötétségben a természetben megélhető sötét és a fény kontrasztjával szembesülnek a gyermekek.

Advent négy hét tudatos készülés a karácsonyra. Az első vasárnapi koszorúfonás, melyet a nagyok egyénileg, a kisebb gyermekek közösségben, szülők, gyermek és tanító együtt készítenek el gyertyafénynél. Majd a családi koszorút gyertyáit otthon, az osztály gyertyáról veszik el tüzet az egyes osztályok, hogy saját termükbe vigyék.

A betlehemezés az utolsó tanítási nap estéjén van, ahová tanárok, szülők és gyermekek egyaránt eljönnek. Minden évben más osztály ad elő betlehemi játékot, melynek természetes világítást a hó és a gyertyák adnak. A betlehemi játék utáni közös éneklés az óév utolsó együtt töltött percei a családok bensőséges ünnepe, a Karácsony előtt.

Vízkereszt Január első tanítási napja. A közeli Rózsika-forráshoz teszünk egy kirándulást. Ott elégetjük az adventi koszorúkat, búcsúztatva ezzel az óévet. Mivel ezen a jeles napon a vizek varázserővel bírnak, viszünk magunkkal az osztályba is, hogy azt szétlocsolva közös kívánságaink teljesüljenek az újévben.

Farsang az emberi lélekben megbújó rakoncátlanság ünnepe februárban. A nagy vigasságok ideje. A gyermekek, szüleik és tanítóik maskarákba öltöznek. Az ünnep célja az együttlét és jó hangulat. Kicsapongó jókedvvel táncol az iskola apraja-nagyja. A kiszebáb égetésével beköszönt a húsvét előtti csönd, a tisztulás időszaka.

A Húsvét előtti időszak mindig az önnevelés időszaka is. Az osztálytanítók a diákjaikkal az életkornak megfelelő mértékben beszélgetnek el, ki mit tett magáért vagy másokért. Ebben az időszakban még érzékenyebben figyelünk a felmerülő morális és erkölcsi kérdésekre cselekedetekre. A gyermekek önismeretet szereznek anélkül, hogy emberi méltóságuk sérülne. A nagyhéten az utolsó előtti tanítási napon az iskolában takarítunk a gyerekekkel együtt. Az osztálytermeknek is tükrözniük kell a belső „megtisztulást”. Az utolsó tanítási napon a lányok az iskolában maradnak, míg a fiúk az iskolából indulva egész napos kirándulást tesznek. A lányok tojást festenek, süteményt sütnek, népi játékokat tanulnak. Felkészülnek a locsolók fogadására.

Szent György napja április utolsó vasár-, nálunk vásárnapja. A Szent György napi vásárt a harmadik kerületben, a középkori hangulatot árasztó Fő téren rendezzük, mely már hagyománnyá vált nem csak iskolánk, de a kerület életében is. Vásári portékákat készítenek szülők, egész éves folyamatos munkával, és gyermekek is. Ezen kívül sok, iskolánkkal szimpatizáló kereskedő hozza el ide természetes anyagokból készült portékáját, és ajánlja fel bevételének egy részét az iskola céljaira. A nap fő látványossága mégis a téren előadott Szent György legenda, melyben egyaránt szerepel szülő, tanár, gyermek.

A pünkösdi ünnepen a fiúk vetélkedésével telik a nap. Egy akadálypályán mérik össze a fizikai állóképességüket és ügyességüket. Aki első lesz, az nyeri el a pünkösdi király címét. A lányoknál a választást a „véletlen irányítja” akire pillangó száll a körjátékok játszása közben, az lesz a pünkösdi királynő. Királyságukkal kívánságuk is lehet a gyermekeknek, mely általában nem személyes, hanem közösségi célú.

Szent János napja a bizonyítvány átadásának ideje. Ilyenkor minden osztálytanító összegyűjti osztályát, köréjük gyűlnek a szülők, és elmondja minden gyermeknek azt a verset, melyet számára választott, s ami a részletes szöveges bizonyítvány első oldalán található. A tanév utolsó ünnepélyes, s egyben felszabadító pillanata a tűzugrás. Az ekkor óhajtott kívánság, ha nem kiálltjuk világgá valóra válhat.

 

Iskolaújságunk lapszámai:

NapTár

 

Vezérkép

LelkEst

comenius-projekt

comenius-projekt

alaplap-10